2013. május 6., hétfő

∞22.rész:Béke?

Sziasztok!:)
Hát itt az új rész!
Kicsit szigorítok.Ha nem lesz meg a  három komi akkor addig nem hozok új részt ameddig nem lesz meg!Most már névtelenül is lehet komizni.
Ha szeretitek a blogot,akkor iratkozzatok fel és KOMIZZATOK légyszi! xx

Éjjel felébredtem.
Ránéztem az órára,hajnali 1.
Szomjas voltam ezért lementem a konyhába inni vizet.
Louis-t pillantottam meg,aki sírt(?)
Odaosontam mögé és a fülébe súgtam:
-"Mi a baj Tomlinson?"
-Del?! -fordult hátra és a szemembe nézett
-Tudod,hogy imádlak? -öleltem meg
-Hiányoztál. -lehelt egy lágy csókot ajkaimra
-Te is nekem. -mondtam
Hányingerem lett,magam elé kaptam a kezemet és berohantam a fürdőbe és kidobtam a taccsot.
-Del,mi a baj? -nyitott be Louis lassan a fürdőbe
-Hánytam. -mondtam miközben a fogamat mostam
-Tudtam,hogy valami nincs rendben. -mondta
-Biztos csak gyomorrontás. -legyintettem
Sóhajtott majd hátulról átölelt.
-Szeretlek. -mondtam halkan
-Én is téged,kicsim.
Rámosolyogtam.
-Szerintem menjünk most aludni. -mondtam
-Oké. -mosolygott
Bementem vissza a szobába és ledőltem aludni.

*****

Szörnyű éjszakám volt,miután bejöttem még 3-szor hánytam.
-Miért járkáltál éjjel ki annyi? -kérdezte álmosan
-4-szer voltam hányni. -feleltem
-4-szer?! -kérdezte elképedve
-Aha,sajnos. -mondtam
-Akkor öltözz fel,eszünk és megyünk az orvoshoz. -mondta
-De nem akarok. -mondtam
-Vagy magadtól jössz vagy én rángatlak. -mondta sunyi vigyorral
-Öltözök már,öltözök. -mondtam és már rohantam is öltözni a szobánkba
Liam nem volt ott,Louis viszont még jó ízzel aludt.
Ezt a ruhát vettem fel
Odamentem hozzá és megpusziltam.
-Kelj fel szerelmem. -mondtam
-Jó reggelt. -motyogta kómásan
-Neked is. -mondtam
Mentem volna a szekrényemhez ruhá választani,de Louis visszarántott,magára húzott és megcsókolt.
-Louis,elengedsz öltözni? -kérdeztem
-Igen,de ezért majd ki kell engesztelned. -mosolygott kajánul
-Oké-oké. -nevettem
15 percig álltam a szekrényem előtt,majd a választásom egy virágmintás szoknyára,egy fehér fölsőre,és egy farmer boleróra esett a választásim.
Még begöndörítettem gyorsan a hajamat majd lementem reggelizni.
-Jó reggelt! -mondtam
-Neked is! -üvöltötték vissza -Hallom kibékültetek. -mosolyogtak
-Igen. -mosolyogtam vissza
Gofri-t ettem reggelire,tejszínhabbal és eperrel.
-Indulhatunk? -kérdezte Dani miután megreggeliztünk
-Igen. -mondtam
-Sziasztok srácok,hamarosan jövünk. -köszöntünk el
-Hova mentek? -kérdezte Louis
-Orvos. -mondta helyettem Dani
-Várjatok felöltözök. -mondta
-Nem kell,sietünk. -mondtam
-Hát jó. -ült vissza -Szeretlek. -mondta
-Én is. -mosolyogtam,majd odamentem hozzá és megcsókoltam
-Sziasztok. -köszöntünk el
***** 
Kicsit ideges voltam,mindig is paráztam az orvosoktól.
Behívtak.
-Itt megvárlak. -mondta Dan
-Jó. -feleltem
-Mi a panasza? -kérdezte az orvos
-Éjjel 4-szer hánytam,előtte nap rosszul voltam. -mondtam
-Ez gyomorrontásnak néz ki,minden esetre menjen fel az emeletre ultrahangra. -mondta
-Rendben.Köszönöm. -mondtam majd kimentem a rendelőből
-Fel kell mennem az emeletre ultrahangra. -mondtam
-Rendben. -mondta majd felmentünk 
Behívtak.
-Jó napot! -köszöntem
-Jó napot! -válaszolta -Kérem feküdjön oda le és húzza fel egy kicsit a felsőjét. 
-Rendben. -mondtam
Megtettem az orvos kérését,majd ő valami zselés trutyit kent a hasamra,és a hasamhoz nyomta azt a micsodát és körözni kezdett vele.
-Hölgyem,maga minden bizonnyal terhes. -mondta
Majdnem szívrohamot kaptam amikor meghallottam ezt a mondatot,de közben nagyon örültem neki,hogy Louis-tól lesz gyerekem.
-Látja azt a képernyőn? -kérdezte
-Igen. -feleltem mosolyogva
-Akkor adok egy beutalót jövő hétre. -mondta miközben adott egy papírt hogy letöröljem a trutyit
-Rendben.Köszönöm. -feleltem majd kezet fogtunk
-Viszlát. -mondtam
-Viszlát. -felelte
-Na mi volt? -kérdezte Dan
-Nem fogod elhinni. -mondtam
-Mondd már! -mondta
-Terhes vagyok. -mosolyogtam
-Ááá Gratulálok! -mondta és megölelt -Nem iszunk meg valamit ennek örömére? -kérdezte
-Nem lehet,terhes vagyok. -mutattam a hasamra
-Ja tényleg. -mondta
Megcsörrent Dani telefonja.
-Figyelj Del,nekem most el kell mennem,mondd meg a többieknek,hogy sietek.Szia. -mondta majd elviharzott
Furcsa.
Út
Mindegy,hazaindultam,de út közben bementem egy újságoshoz,és mit látok Louis a címlapon ahogy egy lánnyal csókolózik.
Gyorsan megvettem az újságot majd sírva elrohantam.
Nem tudtam,nem terveztem hova megyek,mintha valami vezetett volna.
Az eső eleredt,én még jobban rohantam.
Most derült ki,hogy terhes vagyok és Louis megcsal.
Nem szeret már,vagy talán sohasem szeretett,én viszont szerettem és szeretni is fogom őt.
Egy elhagyatott házhoz értem.
Bementem,bevallom egy kicsit féltem.
Szerencsére valahol az ablakok még meg voltak.
Bementem és a falnak dőlve sírtam.
Az eső még jócskán esett,szakadt.
Megcsörrent a telefonom.
Louis képe volt a kijelzőn,nem akartam felvenni ezért kinyomtam.
Már harmadjára hívott és felvettem,közben az újságon azt a képet nézegettem.
-Utállak te szemét! -üvöltöttem bele a telefonba sírva
-Hol vagy szerelmem?És mi a baj? -kérdezte
-Nem vagyok a szerelmed,legalábbis azt hittem,hogy az voltam,de már tudom,hogy nem vagyok az és talán soha nem is voltam.
-De...De miért mondod ezt?Kérlek mondd el,hogy hol vagy,nem akarom hogy bajod essen! -mondta már idegesen
-Tudod te azt nagyon jól! -mondtam és a sírás ismét kitört belőlem
-Nem,nem tudom,de kérlek mondd el,hogy hol vagy! -mondta kérlelve
-Ajj,egy erdőben egy elhagyatott házban. -mondtam megadóan
-Oda megyek maradj ott! -mondta és lecsapta a teleont
Nem akartam,hogy ide jöjjön,nem akartam vele találkozni,így hát elkezdtem rohanni.
Már 5 perce csak rohantam,de olyan volt mintha csak körbe-körbe rohangálnék.
Valaki hátulról elkapott,én sikítottam,de ő befogta a számat.
Hirtelen csókolgatni kezdte a nyakamat.
-Engedj el nekem van barátom...vagyis már nincs. -mondtam és lefolyt egy könnycsepp az arcomon
-Héj,nyugi,csak én vagyok. -állt elém Louis
-Louis!Tűnj innen! -mondtam
-Ne,csss,mi a baj? -kérdezte
-Komolyan kérdezed?Hát tessék! -nyomtam a képébe az újságot
Megrázta a fejét.
-Várj,megmagyarázom. -mondta és a kezemért nyúlt
-Mit kell ezen magyarázni?Azt,hogy jaj bocs csak megcsaltalak egy csajjal,de semmi több. -mondtam és a könnyemből annyi lett mint a tenger
Letörölte a könnycseppeket az arcomról és megcsókolt.
-Hagyj békén! -mondtam
-Na jó akkor most elmondom az egészet.Ez még régi kép,és ő a volt barátnőm.Nem értem,hogy mit pletykálnak,csak tönkre akarják tenni a kapcsolatunkat. -mondta majdnem sírva
-Ez igaz? -kérdeztem reménykedve
-Igen. -mondta
-Jaj ne haragudj,csak nem akarlak elveszíteni. -borultam a nyakába
-Nem haragszom. -mosolygott és megcsókolt
-Louis?! -mondtam
-Igen? -kérdezte
El kell mondanom.Terhes vagyok. -mosolyogtam
-Apa leszek? -kérdezte csillogó szemekkel
-Igen. -mondtam
-Én vagyok a legboldogabb ember a világon! -mondta és megcsókolt
-Na meg én. -feleltem nevetve
-Gyere menjünk haza. -mondta és elvezetett a kocsijához
Szerintem én innen soha nem találtam volna ki.
Amikor hazaértünk mindenki odajött hozzám és megölelt.
-Aggódtunk. -mondták
-Tudom,bocsánat,de én most lemegyek fürödni,Louis te pedig addig próbáld tartani a szádat. -mondtam
-Jó. -nevetett és Dan-nel összenéztünk
-Miért mi van? -kérdezték a többiek
-Majd megtudjátok. -nevettem
Gyorsan lefürödtem és átöltöztem pizsibe,majd lementem a többiekhez.
-Na mi van? -kérdezték amikor épp hogy leértem
Louis odajött hozzám és megfogta a derekamat.
-Terhes vagyok. -mondtam mosolyogva
-Gratulálunk! -mondta mindenki kivéve Harry-t
-Ki az apa? -kérdezte Harry
-Ekkora hülyét.Louis,ki más? -nevettem
-Ja.Gratulálok! -mondta
Mindenki megölelt minket.
Még egy kicsit beszélgettünk,de elálmosodtunk ezért elmentünk aludni.
-Én még elmegyek fürödni. -mondta Louis
-Oké. -feleltem és bebújtam az ágyba
10 perccel később bejött Louis,odajött hozzám és hátulról átölelt,és a hajamat simogatta.
-Ugye tudod,hogy soha nem csalnálak meg,és ha elveszítenélek abba én belehalnék.Te vagy a legfontosabb az éltemben,és hamarosan itt lesz a kislányunk,vagy kisfiunk aki a másik életem lesz.Imádlak. -mondta
A szavai meghatottak.
Könnyes szemmel felé fordultam,és megcsókoltam.
-Szeretlek. -suttogtam
-Én is téged. -mosolygott
Pár perc múlva mindkettőnket elnyomta az álom.

5 megjegyzés: