2013. május 24., péntek

∞27.rész:"Szeretlek"

Sziasztok!:)
Köszönöm a +5 feliratkozót,azaz így most 16 feliratkozóm van.
Kérlek,ha olvassátok ezt a blogot,akkor iratkozzatok fel,és írjatok komit.Köszönöm.
5 komi és kövi rész.:D xxDelencyxx

Már majdnem aludtam amikor valaki bejött a szobámba és adott egy puszit a homlokomra.
Mire kinyitottam a szememet már senki sem volt ott.
Nem törődtem vele,csak sírtam majd lassan elnyomott az álom.

*****

Felébredtem.
Ránéztem az órára,hajnali 6.De jó.
Majd az ablakom felé pillantottam.
Jay aludt a fotelben.
Nem értettem miért van itt,de nem nagyon érdekelt és visszaaludtam.
Később már 8 órakor ébredtem fel.
Belenéztem a kistükrömbe.
Kisírt szemek,lefolyt szemfesték....már nem érdekelt az élet.
Lentről hallottam ahogy Harry,és Louis veszekedik...miattam.
-"Miért tetted,ekkora idióta hogy lehetsz?" -üvöltözte Harry
-"Nem tudom." -hallottam Louis hangját
-"Te tényleg nagyon hülye vagy,tudod,hogy gyereket vár,tőled.Igaz?Akkor meg?" -kérdezte tőle Harry
-Jaj,nem érdekel az a nyavalyás gyerek,mindenki ezzel jön,hagyjatok már békén!" -üvöltözte Louis,majd hallottam az ajtó csapódását
Ezen a mondaton,amit Louis mondott ismét elsírtam magam.
Hogy lehet ilyen szemét?
Én szerettem,és azt hittem ő is szeret,de már tudom,hogy  nem.
Hogy mondhat ilyet?"Nyavalyás gyerek"..
Jay is felébredt.
-Del,jól vagy? -kérdezte álmosan
Nem akartam beszélni senkivel,így hát nem válaszoltam neki.
-Ne hívjak egy orvost? -kérdezte
-"Minek kéne nekem orvos?" -gondoltam magamban,de most sem válaszoltam neki
Csak sírtam,és sírtam.
Louis benyitott a szobába,és a szekrényéből előkapott magának egy ruhát.
Rámpillantott,majd kiment.
Nagy nehezen,de rávettem magamat,hogy felkelek és lefürdök,és rendbeteszem magam.
Léptem volna ki az ajtón,amikor Jay utánam szólt.
-Del,hova mész?  -kérdezte
-A fürdőbe? -kérdeztem flegmán
Nagyon idegesít,hogy itt "vigyáz rám".
-Oké,de ne csinálj hülyeséget. -mondta
-Ajj.Komolyan úgy érzem itt magam,mint egy gyerekmegörzőben. -mondtam és kiléptem az ajtón,a fürdő felé véve az irányt
Bementem,és lehet hogy egy nagy hülyeséget akartam csinálni.
Elővettem egy pengét,és épp kezdtem volna vagdosni magamat,amikor belépett Louis.
A pengét gyorsan magam mögé raktam.
-M-Mit csinálsz? -nézett rám aggódóan
-Először is,már tudtommal nincs hozzá közöd,kettő,téged miért érdekel? -kérdeztem
Sóhajtott.
-Mert szeretlek. -nyögte ki végül
-Aha,persze,azért csaltál meg. -feleltem
-Beszélhetnénk? -kérdezte
Sóhajtottam.
-Na jó,5 perced van. -mondtam,majd leültem a kád szélére
Mellém ült.
Rátette a kezét az enyémre,de én elhúztam,és rá sem néztem.
-Figyelj,Del.Én nagyon sajnálom,nem akartam.... -mondta
-Akkor miért tetted meg? -vágtam bele a mondatába
-Nem tudom. -felelte
-Én tudom,mert nem szeretsz,és nem is szeretél soha. -mondtam majd elhajítottam a pengét
-Mit akartál csinálni azzal a pengével? -kérdezte aggódóan -És,én szeretlek,szerettelek,és mindig is szeretni foglak. -mondta
-Na vajon mit akartam csinálni,és tudod,tudod,hogy miért,mert én szerettelek,de te nem szerettél,se engem,sem a babát. -mondtam már sírva
-Én mindkettőtöket szeretem,és sajnálok mindent,az előbb csak elborult az agyam. -mondta -Hallod ezt? -húzott a szívéhez
Csöndben maradtam.
-Azta. -feleltem
-Köszönöm. -mondta
-Mégis mit? -kérdeztem felvont szemöldökkel
-Azt,hogy megmozgatod a szívem. -felelte
Már ránéztem,belenéztem tenger kék szemeibe.Sírt.
-Figyelj,hallani szeretnéd az igazságot? -kérdezte
-Igen. -feleltem
-Az a helyzet...nem önszántamból csókoltam meg.Az a lány megfenyegetett.Azt mondta,hogy ha nem csókolom meg,akkor megöl téged. -mondta sírva
-Igaz ez? -kérdeztem
-Igen. -mondta -Meg tudsz bocsájtani?Meg tudtok bocsájtani? -tette a kezét a hasamra -Vagy már nem szeretsz? -kérdezte
-Louis,én nem tudok hazudni neked,mert még mindig szeretlek,és szeretni is foglak,viszont megtudok bocsájtani,de nem felejtek. -mondtam
-Köszönöm. -kapott fel az ölébe és megcsókolt
-Szeretlek. -súgta a fülembe azzal az édes mosolyával
-Én is. -feleltem és visszacsókoltam
Elmosolyodott.
-Del,jössz már? -nyitott be Jay -Ó,látom szent a béke. -mondta,majd kiment
-Lejössz reggelizni? -kérdezte Louis és megölelt
-Majd igen,de előtte lezuhanyzok. -feleltem
-Oké,akkor lent várlak. -mondta és adot egy puszit az arcomra
-Louis. -mondtam
-Igen? -kérdezte
-Te adtál az este puszit a homlokomra? -kérdeztem
-Á,szóval emlékszel,igen. -mosolygott
Én is mosolyogtam.
Louis kiment a fürdőből,én pedig nekiálltam zuhanyozni.

6 megjegyzés: